2011. február 27., vasárnap

Anna farsangja képekbe

Korona készítés közben...
A nagy lakom...
Csongi az első szerelme és akivel sokat bohóckodnak együtt...
Fiúk hálójában...
Az én csepp Katica lányom....

2011. február 25., péntek

Pán Péter

Máté az idei farsangon Pán Péter volt. Először nem tetszett neki ez a jelmez és más szeretett volna lenni (pék, lovag), de azok nagyok voltak rá. Végül erre esett a választás és én a magam részéről ennek nagyon örülök, mert én ezzel szimpatizáltan már a kezdetektől fogva.

2011. február 24., csütörtök

Katicalány

Anna kis katicalány volt élete első farsangján. Amit a gondozónők szerint nagyon élvezett. Evett, ivott és sokat játszott, bohóckodott.

2011. február 22., kedd

Gyerekszáj


Anna a WC-n csücsül. Beszélget, énekelget, én pedig bementem.
- Anna mit csinálsz?
- Kakilok.
- Még mindig?
- Igen, próbálkozom.
Otthagyom, majd pillanatokon belül hangos kiabálás.
- Anya siess, beestem a WC-be (a kiskacsás WC ülőkéje elmozdult egy kicsit a helyéről)
Aztán mikor a helyére kerül folytatódik az éneklés
- itt a farsang áll a bál, keringőzik a kanál .....

Olyan vicces volt az egész :)

2011. február 21., hétfő

Múlthét


Hétfőn elmentünk végre kiválasztani a Máténak a farsangi jelmezét. A jelmez választás nagyon nehézkesen ment, mert ami tetszett volna az nagy volt. Aztán kitalálta, hogy újra kalóz lesz, amit meg én nem akartam, mert az volt tavaly is. Én a kezdetek kezdetétől két jelmezt ajánlgatok a Máténak és sikerült is meggyőznőm az egyikről, mert a kéményseprőröl hallani sem akart (pedig nagyon jól nézett ki). Így végül 2 hét után megszületett a döntés és Pán Péter lesz! Nagyon aranyos a jelmezben :) Giniék is voltak velünk és ő pedig hókirálynő lesz.

Kedden az oviba csinosan kellett menni, mert az ovi születésnapját ünnepelték. Volt gyerek műsor és dobos torta.

A hét második felében minden ment a szokott módon.

A hétvége viszont nem úgy alakult ahogy azt elterveztünk, mert a Anna közbeszólt. Szombaton itthon voltunk, pihentünk, játszottunk. Egészen 5 óráig ez így is volt mikor Annánál a lázmérő 39.8-at mutatott. Eléggé megijedtünk hiszen ilyen magas még soha nem volt. Csak az nyugtatott, hogy Anna észere sem vette ezt a magas lázat, mert színezett, autózott, evett, ivott mint ha mi sem történne vele. Felhívtuk az ügyeletet, hogy mit csináljunk. Persze a választ tudtam mi lesz csillapítsuk a lázát és ha más baja nincs ne vigyük be, mert ott meg tele van influenzás gyerekkel a rendelő. Így életünkbe először alkalmaztuk a hűtő fürdőt (15 perc) és a vizes lepedőbe csavarást (15 perc). Volt eredmény hiszen a láza lement 30 perc alatt 39.1-re este fél 8-kor megkapta a kúpot és aludt reggelig. Egyszer felébredt, hogy szomjas, de aludt is tovább.

Másnap a Nagymamámhoz mentünk volna ebédre. De sajnos Annával nem akartunk kimozdulni, még úgy sem, hogy most már "csak" 38.5 volt. Így ő és Apa maradtak, mi pedig a Mátéval mentünk ebédelni. A Nagymamám bőségesen csomagolt levest, aszalt szilvával és gesztenyével töltött húst és kettő féle süteményt az itthon maradottaknak. Anna pedig még banánt és almát is kapott. Egyébként egész nap jön-megy tesz -vesz, mintha nem lenne semmi baja. Kíváncsi leszek mit mond a dr. hétfőn!

2011. február 15., kedd

Hétvége

Szombaton délelőtt itthon voltunk. Míg én pihentem Apa játszott a gyerkőcökkel. Majd a déli alvás után átmentünk Papáékhoz, mert már elég régen találkoztunk velük. A gyerkőcök villám gyors és nagyon szerény ebédelés után futottak is játszani, mi pedig beszélgettünk és sütiztünk. Volt fincsi almás pite. Kora délután elindultunk haza felé, mert még mennünk kellett vásárolni aztán jöttünk haza vacsizni, fürdeni és aludni.

Vasárnap délelőtt én ismét pihentem, míg Apa és a gyerekek átmentek a Vivienékhez játszani, amíg Apa megcsinál valamit a számítógépen. Majdnem 1 óra volt mire hazaértek és mentek is a lurkók egyből aludni, mert délután ismét rokonlátogatás volt. Az uncsitesómnak nem régen volt a névnapja (Balázs) és őt mentünk köszönteni. Nem igazán tudtam mit kitalálni neki aztán szerencsére az Anyukájának volt egy szenzációs ötlete amivel nagy sikert arattunk. Nindzsa fej kendő! Nagyon tetszett neki egész végig míg ott voltunk a fején volt. Egyébként ő karatézik is, már nem tudom én hányadik "színes" övét szerzi be!!

Rakok majd fel képet ide az uncsitesómékról

2011. február 10., csütörtök

Anna segítsége

Hét elején Anna itthon maradt és most ő élvezte a nap 24 órájában a társaságom. amit jól ki is használt! Egész délelőtt mesét olvastatott velem. Aztán megbeszéltük, hogy ez így nem lesz jó, mert nem lesz estére vacsora ha én mindig ott ülök a szobába. Ezért megállapodtunk, hogy először megcsináljuk közösen a vacsorát aztán van mese olvasás egészen ebédig. A hétfői vacsorába (pásztortarhonya) Anna azt segítette, hogy ellopkodta a kolbászokat és virsliket amiket már felkarikáztam, holott az ő feladata lett volna, hogy belerakja a tányérba. Kedden kuglófot sütöttünk. Akkor is segített. Lementünk a boltba, ő is jött a kosarával, de hallani sem akart róla, hogy a túrórúdin és az eper pudingon kívül bármi más kerüljön a kosarába. Aztán itthon meg kiszórta a lisztet, na ná, hogy nem a tálba hanem a földre. Szerdán a vacsorát egyedül készítettem akkor mikor aludt délbe, így minden ment mint a karikacsapás.
Kedden megkérdeztem a gyerekeket, hogy hova menjünk délután, mert olyan szép idő volt. Erre egyöntetűen azt mondták, hogy ne játszótérre, hanem a könyvtárba. Mosolyogtam ezen, hisz nagyon örülök, hogy ennyire sikerült megszeretettni velük a könyveket. Így ovi után elindultunk a villamossal a könyvtárba ahol lehetett álarcot készíteni papírból és ismét olvashattam a szebbnél és érdekesebbnél érdekesebb könyvekből. Aztán 6 darabot el is hoztunk haza, mert nem sikerült teljesen kiolvasni a 1,5 óra alatt amit ott töltöttünk.
Csütörtökön már ment Anna bölcsibe, de délben elhoztam.
A kuglófom egyébként nagyon finom lett és nagyon jól is nézett ki. Sütöttem egy mazsolásat és egy kakaósat. Sajnos fénykép nem készült róla, de legközelebb megörökítem az biztos!

2011. február 7., hétfő

Váltás


Hétvégén hosszú-hosszú idő óta itthon maradtunk és közös játékkal, palacsinta sütéssel ütöttük el az időt. Vasárnap azért már nem maradtunk a fenekünkön és meglátogattuk a barátinkat ahol a 4 gyerek nagyon jól eljátszott. Az Apukák a számítógépet bűvölték, mi Anyukák pedig recepteket cseréltünk, boci sütit sütöttünk (na jó ez egy kicsit túlzás, mert csak a barátnőm csinálta) és beszélgettünk. Fürdésre értünk csak haza és a vacsora is elmaradt, mert mindenki annyi sütit evet, hogy tele lett a pocakja.

Gyermekeim nem szeretnek semmiből kimaradni. Ha az egyik beteg na ná, hogy a másiknak is annak kell lennie, ne hogy már kimaradjon. Anna vasárnap este belázasodott. Reggel ismét lázasan ébred. Lázcsillapítás után vissza is aludt. Apa elvitte Máté az oviba, mi pedig maradtunk itthon. Miután Anna felébred megreggeliztünk, majd lementünk a boltba és vettünk pár dolgot. Otthon aztán megfőztük az ebédet és vacsorát, majd bevonultunk a gyerekszobába és barbiztunk, mesét olvastunk és kirakoztunk. Majd megebédeltünk és aludni mentünk. Aztán lementünk a dr. nénihez aki megállapította, hogy neki sincs komoly baja, de amíg nem lesz két olyan nap, hogy nem lázas addig nem mehet bölcsibe.

2011. február 4., péntek

Nincs nagy baj


Szerencsénk van. Máté benyelt valami vírust, de nem komoly. A dr. néni nem is írt fel gyógyszert. Annyit mondott, hogy reggel-délben-este kapjon nurofent. Szerda este és csütörtökön adtam is neki, aztán mivel már csütörtökön is elég jól volt, így próba képen pénteken nem adtam neki sem reggel sem délben. Estére azért adok neki és szombaton kipróbálom, hogy este sem. Ha akkor sem jön elő a láz vagy a fej fájás akkor nyugodt szívvel fogom oviba engedni hétfőn.

Anna szerdán és csütörtökön ment bölcsibe és nagy örömére Apa vitte őt kocsival.
" Apa úgy szeretek kocsival menni bölcsibe" (mondta Anna)

Pénteken nem ment, mert gondoltam ha Máté úgy is jobban van és nem kell ágyba feküdnie hagy játszanak még többet együtt és legyen Annának ismét egy hosszú hétvégéje.

Sajnos szomorú, de Anna elhagyta az aranyfülbevalóját vagy a bölcsibe vagy itthon, de az biztos, hogy a szerdai nap folyamán. Én itthon már kipakoltam a fürdőt és az ágyát, ágy alatt is megnéztem mindent, de sajna sehol nem lelem. Még a nagyszobába bízom, de egyre kevésbé. Most vettünk neki egy orvosi fémből készült kis pöttyöt, nagyon helyes vele!
A hétvége még függ a Mátétól és hogy esetleg Anna nem követi e a betegségbe, de szerencsére eddig semmi jelét nem mutatja!

2011. február 2., szerda

Fél nyolckor csend van a lakásba....

... akár örülhetnék is ennek, hogy alszanak, de sajnos nem tudok. Máté reggel fejfájással ébredt. Adtam neki nurofent (mikor még nem volt szemüveges és többször szólt, hogy fáj a feje akkor kezdtük el használni, mióta szemüveges nem fájt a feje), és miután elmúlt elmentünk az oviba. Az oviba nem volt vele semmi gond. Ebéd után mentem érte, mert mentünk farsangi jelmezt nézni. Mire odaértünk a jelmezkölcsönzőbe, már láttam rajta, hogy valami nem stimmel vele, aztán mikor megnéztem a homlokát éreztem, hogy lázas. Otthon kiderült, hogy igazam volt, így ismét jött a nurofen. Aztán jobban lett és leült velünk játszani. De pár óra múlva ismét fájlalta fejét. Le is feküdt pihenni (délután 5-kor), de kb. 30 perc múlva már aludt is. Este 10-kor ébred fel, hogy szomjas, de már ment is visszaaludni, mert megint lázas volt. Reggel fél 7-ig aludt, de megint lázasan és fejfájással ébredt. Lázcsillapítás után jobban lett, de még most is hőemelkedése van. Délután megyünk a dr. nénihez és akkor majd okosabbak leszünk. Egyébként semmi baj, nem folyik az orra, nem köhög, de amint elkezd fájni a feje, utána hamarosan be is lázasodik. Nem értem mi lehet ez?

2011. február 1., kedd

Régen jártunk a blog felé...


Pedig történtek velünk dolgok! Csütörtökön életem első bölcsis szülőijén vettem részt. Szerencsére nem tartott 2 óráig, mint az oviba. 45 perc alatt lezavarták az egészet. Elmondták a fontosabb dátumokat és, hogy a gyerekeket vegyük rá az egyedül öltözésre (Anna a póló és pulóver kivételével mindent fel és levesz, na, jó a zokni felvétel még gondot okoz) és a szobatisztaságra (július óta nem hord pelust).

Hétvégén pedig rokonlátogatáson voltunk, mint szinte minden hétvégén (vagy hozzánk jönnek, vagy mi megyünk). Volt ott kettő gyerek is a 7 éves Vivien és az 1 éves Milán. Velük nemrégen már találkoztunk egy rokonnál, de most csakis hozzájuk mentünk el. A gyereke ismét jól eljátszottak és csak este fél 9-kor tudtunk tőlük elszakadni. Volt finom piskóta kocka csoki öntettel, amiből mindenki annyit evet, hogy itthon a vacsora természetesen elmaradt. Mivel Apa a számítógépet nem tudta megcsinálni aznap ezért másnap délelőtt ismét átmentek (nélkülem) és befejezte. Majdnem 1 óra volt mire hazaértek, de mivel ott ismét beettek így már csak az alvás marthátra.
Délután pedig megérkezett a Mama, aki nálunk aludt és hétfőn egész nap unokázhatott.