Nagy nehezen, de lejutottunk a Balatonra (Fövenyes)1 teljes hétre. Hihetetlen, hogy mégis eltudtunk menni, mert (szó szerint) 2 naponta változott, hogy megyünk vagy sem. Végül vasárnap délután 1 órakor derült ki, hogy csomagolhatunk és mehetünk!!!!!! Míg a gyerekek aludtak én szépen csendbe mindent bedobáltam a bőröndökbe és délután 3-kor készen álltunk az indulásra!
Az úton Anna nagyon szépen elfoglalta magát. Almát rágcsált és énekelgetett. Máté viszont nyafizott és sírdogált, hogy nincs jól. Mondtam neki próbáljon meg aludni. Majd egyszer csak elkapta az almás zacsit és kijött belőle minden. Gyorsan letértünk az útról, rendbe raktuk a kocsit és Mátét aki még akkor is rosszul volt. Majd visszaültünk az autóba és így indultunk tovább. Teljesen ki voltam, hogy végre még is csak eljutunk Balatonra és erre lebetegszik a gyerek. Miután megérkeztünk Máté egyből elfoglalta a kanapét és el is aludt, lázas volt és nem volt jól. A partra leugrottunk, hogy vegyünk pizzát vacsira majd pakolásztunk és mentünk is fürdeni, aludni.
Hétfőn átmentünk Balatonfüredre az orvoshoz. egy nagyon aranyos bácsi fogadott minket aki azt mondta, hogy benyelt valami vírust. Én teljesen ki voltam, hogy akkor most mit fogunk csinálni ha egész nap a házban kell majd ücsörögni. Mindenesetre elmentünk bevásárolni és irány haza. A délutáni programot a Mátéra bíztuk, hogy hogyan érzi majd magát. Szerencsére láztalanul, éhesen és vidáman kelt, hogy mikor megyünk már fürdeni. Így kis gondolkodás után (helyes e amit teszünk?) lementünk a partra ahol végre fürödhetünk és fagyizhattunk. Máténak kutya baja sem volt és a hét további részében sem volt semmi vele!
Kedden átmentünk Tihanyba és megnéztük az Apátságot. Nagyon szép! Majd fagyiztunk és végig néztünk minden árust, ahol persze vettünk tihanyi emléket és a gyerkőcök is választottak maguknak egy kis emléket. Majd haza mentünk aludni és délután ismét várt ránk a balatoni fürdőzés.
Szerdán délelőtt ismét Balatonfüredre mentünk ahol találtunk egy nagyon jó játszóteret és bementünk a postára, hogy elküldjük a levelünket a Dédimamáéknak! Majd ismét haza aludni és délután megint mentünk fürdeni és játszani, mert hogy volt egy játszótér is a parton. Csúszda, hinta, mászóka és homokozó. Ettünk vattacukrot és fürödtünk nagyokat. Majd siettünk haza vacsizni, mert este hajózni mentünk.
Csütörtökön délelőtt a házban játszottak a gyerekek, én olvastam, Apa pedig napozott és tévézett. Majd alvás után ismét irány a Balaton! Mosta palacsintát próbáltuk ki és meg kell mondanom régen ettem ilyen finomat! ettünk lekvárosat, túrósat és kakaósat.
Pénteken nagy volt az izgalom, mert délután megérkeztek az rokonaink is. Ági a fiával a Márkkal (13 éves) és Keriapu. Délelőtt már csak erről folyt a beszélgetés, hogy mikor vannak már itt és miket fogunk együtt csinálni. Persze délután azért csobbantunk egyet a Balatonba. Végül az estét a Zsindelyes csárdában töltöttünk ahol finomabbnál, finomabbakat ettünk. Majd miután visszaértünk még leültünk kint beszélgetni. A gyerekek elég későn 10 óra után mentek aludni, és míg én elaltattam őket a többiek elmentek egy esti fürdőzésre.
Szombaton délelőtt Ági a fiával elment csavarogni, mi pedig a házban maradtunk és az udvaron játszottunk. Délután közösen lementünk a partra ahol ismét jól bepalacsintáztunk. Este a házba visszatérve pedig Apa ment a konyhába, hogy elkészítse a fincsi lángosát. mire a lángos elkészült akkor vihar lett, hogy mindent bekellet pakolni a házba, mert a szél mindent vitt. A gyerekek nagyon élvezték a fel és alá rohangálást, de azért aranyosak voltak és aktívan részt vettek a pakolásba is.
Vasárnap hajnalba Anna nyöszörgésére ébredtem és mikor mellé bújtam éreztem, hogy tűz forró. Gyorsan láz mérés és lázcsillapítás majd alvás még egy kicsit. reggel ismét lázasan kelt és szaladt is a wc-re és ami a kis pocakjába volt, mind kint landolt. Majd szerencsére elaludt és mikor felébredt mintha mi sem történt volna. Így elengedtük Ágival egy kicsit csavarogni. Mikor visszajöttek, mondta, hogy nagyon álmos, mire lefektettük volna ismét futott a wc-re, pedig nem evett csak pár szál ropit. Majd ismét álomba szenderült. Én ez idő alatt összepakoltam, hogy ha felébred induljunk, hogy itthon még bemenjünk vele az ügyeletre. délután 2-kor indultunk haza és mire felértünk Pestre egy kicsit jobban lett. Majd itthon bebújt az ágyába és el is aludt. Máté játszott, Apának be kellett ugrani a melóhelyére, én pedig kipakoltam, mostam stb.
A rosszul léteket és lázakat leszámítva csúcs szuper hetünk volt! Az idő csodás volt, a víz kellemes és a hétvégi társaság nagyon jó volt! Remélem jövőre is eljutunk ide, mert Anna és Máté már mikor megérkeztünk azt kérdezték, hogy "eddig miért nem itt nyaraltunk?" Tényleg nagyon szép helyen voltunk! Köszönet érte annak aki mindezt lehetővé tette nekünk!