December 26.

Délelőtt pihiztünk és főztünk, sütöttünk. Idén hozzánk jön el kiscsaládom a Karácsonyt megünnepelni (Húgom, Anyukámék, Nagymamámék és a Nagybátyám a családjával). Azért a délelőttbe belefért egy kis szánkózás is, amit a gyerkőcök nagyon élveztek. Sokáig nem tudtunk lent maradni, mert hideg volt, fújt a szél és közben még a hó is esett. De azért elmentünk a nagydombhoz és a gyerekek egyedül lecsúsztak. Próbáltunk hóembert is építeni, de sajnos a hó csak a kesztyűnkhöz ragadt és nem tudunk még hógolyót sem gyúrni. Miután felértünk és kiolvadtunk elmentek Annáék aludni, mi pedig tettük a dolgunkat tovább, hogy szép rend és finom ételek, sütik legyenek. Volt halászlé, töltött káposzta és 8 féle sütemény. Ebből mi csak kettőt készítettünk ezt bevalljuk. Máté kapott egy hatalmas fa vasutat, Anna pedig egy édes Hello Kittys bogárhátút, amibe egy Barbie csücsül. Nagyon finomakat ettünk, kellemesen békében telt Karácsony másnapja is. Este aztán jött a fekete leves, mert annyi mosatlan gyűlt össze, hogy tele lett a mosogató és a pult és még a tűzhely is. De nem panaszkodom, mert örülök, hogy ilyen sokan voltunk!!!!

Játszás a fa alatt

Szánkózás

December 25.

Karácsony első napjának délelőttjén a programunk az volt, hogy szedtük a vizet a konyhából, előszobából, mert a csapból felfelé jött a víz! A bosszantó az egészben az volt, hogy miután Apa szétszedte a csapot kiderült nem is nálunk van a hiba. Felhívtuk az illetékes embert és 2 óra múlva mikor már tiszta idegek voltunk megjelentek, hogy megcsinálják. Szerencsére a délutánunk ennél sokkal jobban és szebben alakult. Keriapunál voltunk és ott volt a húgom és a férjem húga is a vőlegényével. Nagyon sok szép ajándék volt a fa alatt. Kaptak a lurkók közösen egy tefal konyhát, Máté megkapta a tűzoltó hajót, amit kinézett, Anna duploból a lakókocsit egy családdal, és volt a fa alatt Anna és Peti könyv is. Mindenkinek nagyon köszönjük a sok szép ajándékot. Aztán leültünk közösen és neki álltunk megenni a pulykát. Ami nagyon finom és omlós volt. A hangulat jó volt és ismét sokat nevettünk, beszélgettünk és megtudtuk azt is, hogy Apa húgáéknak 2013 augusztusában lesz az esküvőjük (azért ilyen későn, mert megismerkedésük dátuma ekkor esik szombatra). Már izgatottan várjuk a nagy napot!!!

December 24.

Végre, végre eljött, hogy a gyerekek az Ádventi naptárból megették az utolsó csokit is, ez nem jelentett mást, mint hogy ma KARÁCSONY van. Már reggel teljes izgalomba voltak, hogy mikor hozza meg a Jézuska a feldíszített fát és vajon a listán szereplő dolgok közül mit hoz el ajándékba. A gyerekek és én felöltözködtünk és délelőtt átmentünk a Nagymamámhoz és Nagypapámhoz és ott voltunk délután 3-ig, míg a lurkók fel nem keltek. Addig a „Jézuska” otthon főzött, fát díszített és az ajándékokat oda csempészte. És, hogy mik voltak az ajándékok? Máté megkapta azt a duplot, amit kinézett (egy horgászó emberke és egy maci a sátorba) és Samby-t a csoda kutyát, aki mindent megtesz a sípszóra, vagy éppen ha megsimogatják a feje tetejét. Anna is megkapta Jessit és Szeme nagyot (toy story) duploból és ő is kapott egy gyönyörű hófehér kiskutyát, aki ugat és sétál, ha rákapcsoljuk a pórázt.
A vacsora nagyon finom volt. Halászlé volt, narancsos kacsa comb és rántott hal. A desszertről inkább nem beszélnék, mert a mézeskalácsunk nem puhult meg, a bejglink oda égett (annyira, hogy ki kellett dobnunk) és a tiramisum sem lett a legtökéletesebb. DE amit a cukrászdába vettem pogácsát az nagyon fincsi volt.
Az este csendben, békésen és nagyon sok nevetéssel telt. A gyerekeknek fél 10-kor lett vége nekünk pedig hajnali 3-kor (itt volt nálunk Keriapu és egy barát, aki a szülei után minden évben ellátogat hozzánk). A karácsony remélhetőleg még nagyon sok meglepetést és örömet tartogat a számunkra, amit nagy izgalommal és szeretettel várunk.

Boldog Karácsonyt

Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

Drága Mátém ezt a verset mondta volna el a TV-be, de sajnos múlthéten belázasodott és nem jutottunk be a TV-be a felvételre. Most ezért itt közzé teszem és elmondom, hogy Ő választotta ezt a verset.

Vasárnap a templomba

Vasárnap délelőtt a Máté és Anna a templomba mondott verset és elmondták mit jelent nekik a Karácsony. Megható és szép volt az Istentisztelet. Majd írok róla ....

Szombaton Cirkuszban voltunk

Drága barátnőm a Kati (Gini anyu), még novemberben szólt, hogy a munkahelyén keresztül olcsóban tud cirkusz jegyet szerezni és lenne e kedvünk elmenni a gyerekekkel. Természetesen igen mondtam, hiszen már nagyon régen voltam, a gyerkőcök még, soha és ha olcsóbb az tuti dolog. Így vártunk és vártunk és eljött végre a szombat. A gyerekek pár nappal előtte tudták csak meg a nagy programot, amit izgatottan vártak. A cirkusz mérete és a sok gyerek lenyűgözte őket (főleg Mátét), aztán mikor beléptünk és meglátták a porondot akkor már csak a csodálkozás maradt. Elfoglaltuk a helyünket és vártuk, hogy elkezdődjön a fantasztikusnak ígérkező előadás. Voltak jobb és kissé unalmasabb előadások, de mindenesetre a gyerekeknek a fóka és papagáj előadás tetszett a legjobban. Cirkusz után egyenesen az Auchanba mentünk megejteni a karácsonyi nagybevásárlást, amit csak mi ketten Mátéval tettünk meg végül, mert Anna a kocsiban elaludt (várható volt, hisz fél 2-kor lett vége az előadásnak), így Apa és ő kint maradtak. Aztán siettünk volna haza, de mindenki már nagyon éhes volt így beugrottunk a Burgerbe és megvacsiztunk. Otthon pakoltunk, tettünk- vettünk és már el is jött a fürdés és alvás ideje.

Télapó a Pólusba

Elmaradtunk azzal a bejegyzéssel, hogy voltunk a Télapónál is a Pólusba. Nagyon aranyos nagy szakállú télapó volt. A gyerekek közel merészkedtek hozzá és cserébe kaptak finom Szamos szaloncukrot, amit pillanatokon belül el is tüntettek a pocakjukba. Majd játszottak és arcfestésen vettek részt. Anna pillangó lett, Máté pedig kardfogú párduc. Miután kijátszották magukat ettünk egy hatalmas csavart fagyit majd elindultunk hazafelé.

A "kisokos"

A történet, hogy hogyan jöttünk rá és miért kellett a szemüveg azt majd megírom.

Karácsonyi ünnepség video

http://eskuvofotozas.hu/videogaleria/annakar10/index.php

Csak az nézze meg aki ráér mert 18 perces :)

Karácsony az oviba

Nem indult az idei ovis karácsony a legjobban, ugyanis kiderült (a múlt hét végén), hogy nincs pénz az ajándékokra. Így nem volt mit tenni, nekünk szülőknek kellett összedobni a pénzt az ajándékokra, hogy legyen valami a fa alatt. Szerencsére minden szülő beadta a pénzt és így az ovo nénik sok szép ajándékot tudtak a fa alá tenni, aminek a gyerekek nagyon örültek. Volt közte társas, póni, póni ház, a konyhába is kaptak a gyerekek minden félét, bevásárló kocsit, a fa vonatot is bővítették és repülővel, autókkal is gazdagodott a csoport. A karácsonyi műsor egyszerű énekekből állt, de a gyerekek ügyesen hiba nélkül adták elő. A gyerekek saját készítésű ajándékkal leptek meg minket. Ők állították össze az ovo nénik csak a felragasztásba segítettek. Majd jött a jól megérdemelt sütizés. Voltak finom sütemények, amiket mi (én is) szorgos Anyukák készítettünk otthon. A hangulat nagyon kellemes volt és a gyerekek nagyon szépen játszottak közösen az új játékokkal. Fél 12-kor elindultunk haza felé és eljött velünk a Ginin is aki nálunk tölti a délutánt amíg a szülei dolgoznak.

Változások

„Az élet nem habos torta” szokták mondani és tényleg rá kell döbbennem többedszerre, hogy valóban igaza a mondás. A munkahelyem, amiről azt gondoltam, hogy majd milyen jó lesz kiderült még sem jó. Sem nekem és főleg a gyerekeknek nem. A megállapodás az volt, hogy 4 órás leszek e helyett nap, mint nap -7 órákat dolgoztam. Máté az egész óvodából az utolsó 4-5 gyerek közt volt, akit elhoztam az oviból Anna pedig vidáman bement, de délután már mindig sírva kelt, hogy „ő érte az Anyukája el fog felejteni, jönni”. Mióta itt dolgozom Anna sokkal nyűgösebb és nem is akar a saját ágyában aludni, mert hajnalban mindig sírva átjön, hogy „Anya fogd a kezem és búj mellém”. Én is rengeteget sírtam, mert rossz volt nézni Mátét és főleg Annát, hogy mennyit szenvednek miattam. Ezért 3 hét után úgy döntöttem itt a vége a szenvedésnek és nem dolgozom itt tovább. A férjem szerencsére mellettem áll és már az első pillanatban azt mondta, hogy hagyjam a csudába az egészet, mert nem úgy történnek a dolgok, ahogy a megállapodás szólt. Nem vagyok elkenődve, sőt nagyon boldog vagyok és remélem, hamar visszakapom a gyerkőcöket és olyan lesz minden, mint régen. Sokat sírtam és szenvedtem és rádöbbentem, hogy mennyire nagyon fontosak nekem (eddig is tudtam, de most még jobban megerősödött ez az érzés bennem) és a velük töltött minden pillanat! Aki Anya az tudja és átérzi a helyzetem, te drága Andi és Öcsi akik olvassátok a naplót, ti pedig azért értetek meg engem, mert tudjátok, hogy mindennél fontosabb nekem Anna és Máté!

Télapó

Messzi, messzi ismerős

Vasárnap átmentünk az Öcsiékhez és ott töltöttük a délutánt. Volt rengeteg nasi amiből a drága gyermekeim jól be is lakmároztak. Aztán egyszer csak csengett a kaputelefon és gyermekeim szinte egyszerre felkiáltottak „ITT A PIZZA” és valóban itt volt 3 finom illatú pizza, ami nagyon gyorsan el is tűnt a dobozokból. A gyerkőcök nagyon éltek. Hangosak és élet vidámak voltak, mi felnőttek próbáltunk beszélgetni, mert Öcsi nővére Andi Svájcban és csak ritkán látogat haza. Sajnos a Karácsonyt most a férje családjánál Angliában tölti és nem itthon, de januárba, ha minden igaz ismét jön egy kis időre. A képek magukért beszélnek, amiket láttok.

Ádventi koszorúnk

Dolgozni? Vagy otthon ülni?

Hétfőn Máté a Nagymamáméknál töltötte a napot, mert ovi szünet volt. Nekem pedig elindult a munka. Napi 4 órában fogok dolgozni egy most nyíló boltba. Már nagyon várom! A héten egyébként csak hétfőn, szerdán és csütörtökön kell mennem tréningekre.

Szerdán reggel Máté fejfájással kelt és nem is volt túl jól. Láza nem volt, fejfájására pedig adtam gyógyszert. Így indult el az oviba, de már akkor éreztem, hogy telefonálni fognak az oviból, hogy baj van. A baj meg is történt. 1-kor hívtak, de sajnos le volt némítva a telefonom és csak majd 2 óra múlva vettem észre, hogy hívtak, hogy Máténak majdnem 40 fokos láza van. Elkéredzkedtem a tréningről és sírva rohantam az oviba. Nagyon mérges voltam magamra és arra gondoltam rosszul teszem, hogy dolgozom, és nem vagyok, ott a gyermekem mellett mikor szüksége lenne rám. A barátnőm hívott és próbált vigasztalni, hogy minden Anya dolgozik, de ettől még jó Anyák, én akkor ott abban a helyzetben nem ezt gondoltam magamról. Mikor beértem az oviba a fiam ott feküdt és sírt, én sem tudtam megállni és zokogásba törtem ki. Az egyik szülő próbált vigasztalni, de nem tudtam rá figyelni, mert csak sírtam és sírtam. Borzasztó volt ez a pár óra, de aztán egy kicsit helyre jöttem miután levittem a dr.-hoz és azt mondták nincs semmi baja, de azt nem tudják megmondani, hogy mitől szökött fel a láza. (Egyébként másnap már semmi baja nem volt és lázas sem volt)

Pénteken itthon volt mindenki. Délelőtt pihentünk és próbáltuk a gyerkőcöket meggyőzni arról, hogy nem megoldás, ha mindig kiabálnak egymással, ha éppen összebalhéznak valamelyik játékon. Délután elmentünk és vettünk díszeket a fára, illetve megvettük a karácsonyi ajándékokat, amit a Nagymamámék adnak majd a gyerekek (favonat sín készet, hello kittys Barbie autó és benne egy Barbie)

Marcipán múzeum

Végre, végre, végre……. Kb. lassan 1 hónapja tervezzük, hogy elmegyünk a Szentendrére a marcipán múzeumba. Szentendrét amúgy is nagyon szeretem, mert olyan szép és hangulatos.Pénteken végre sikerült eljutnunk. A férjem itthon volt szabadságon és délután mikor a gyerkőcök felébredtek és meguzsiztak elindultunk, hogy megnézzük a csodát. Legalábbis számomra az, mert hihetetlen, hogy milyen gyönyörű dolgokat tudnak megformázni az emberek. Gyönyörű volt minden és nagyon tetszett, hogy beillanhattunk a konyhába is ahol ezek a gyönyörűségek készülnek. Éppen a kaktuszok piros szirmait készítették.

Anna jobban lett. Szerdán és csütörtökön délelőtt volt csak lázas aztán a csodás homeopátiás szer segítségével minden elmúlt egy varázsütésre. Egész hétvégén láztalan volt, így hétfőn újult erővel indul a bölcsibe.
Máténak hétfőn ovi szünet van, így a napot a Nagymamáméknál tölti. Készítenek finom szilvás gombócot ebédre. Majd délután Annával együtt megyek Mátéért.
Este pedig finom paradicsomleves és palacsinta várja az éhes szájakat.

Alma nap

Az alma nap arról szól, hogy az óvó nénik a gyerekekkel együtt közösen sütnek egy finom almás pitét. Sajnos én nem tudtam rajta részt venni még egyik évben sem rajta. Tavaly azért, mert Anna beteg volt, előtte meg még nagyon kicsi, most pedig, azért mert dolgoztam. De mindig kaptam kóstolót és az nagyon finom volt. A gyereke ilyenkor aktívan részt vesznek minden előkészületben. Együtt mossák az almát, együtt pucolják, reszelik. Majd közösen mindenki egy kicsit gyúr, a tésztába aztán megszurkálják, és már mehet is a sütőbe. A hangulat is mindig nagyon jó, erről Máté is sokat mesél és az ott lévő Anyukák is szoktak néha mesélni.

Szemüveg???? Láz :(

A hétvége a szokásos módon telt. Szombaton a Nagyszülők voltak itt (bár már elég régen jártak ők nálunk), vasárnap pedig pihentünk és sokat játszottunk közösen.

A héten voltunk Mátéval szemészeten és sajnos nem mondták a legjobb híreket :( Szomorú vagyok emiatt. Lehet, szemüveg kell majd neki, mert a jobb szeme gyengébb és valóban nem is lát olyan jól vele. A táblán az alsó 3 sort már nem látja. Teljesen mást mond, mint ami ott van. Decemberbe megyünk vissza egy vizsgálatra, ott majd kiderül, hogyan is tovább.

Csütörtöktől Anna maradt itthon, mert éjjel belázasodott. Egész nap feküdt és pihent. Próbált játszani, jönni-menni, de nem ment neki, jobb volt, ha pihent. Láza már nem volt, de azért meleg volt a kis teste. A délelőtt folyamán 3x mértem lázat neki 37.4-37.5-37.7 volt. Az ebédet nem is ette meg, inkább aludni akart. Fél 12-kor már aludt kis drágám és mikor felkelt a helyzet rosszabb volt (38.5), így nurofent kapott. Aztán mikor lement a láza elindultunk Mátéért az oviba aki holnap nem is megy, mert ha Anna már itthon van akkor inkább nem viszem őt sem.

Hétvége és ami utánna jött

Szombat délelőtt itthon voltunk, délután pedig a Nagymamámék hívtak meg minket ebédre. Az ebéd nagyon finomra sikerült (a Nagyim nagyon profin főz-süt) és a desszertek sem voltak rosszak. Mi vittünk pogit és marcipánkockát a Nagyi pedig házi lekváros buktával várt minket. Beszélgettünk, míg a gyerkőcök eljátszottak, majd befutottak Anyukámék és a húgom is. Sajnos elég későn értek oda, így sokat nem tudtunk beszélgetni velük, mert jönnünk kellett haza. Este aztán már senki nem akart vacsizni, mert mindenki jól tele ette magát.

Vasárnap pedig itthon voltunk, Apa pedig dolgozott.

Hétfőn reggel aztán mentek a lurkók ismét bölcsibe és oviba. Már nagyon várták, pedig mikor mondtam nekik az őszi szünetbe, ha rosszak lesznek, beviszem őket akkor tiltakoztak ellene. Hétfőn meg már alig várták, hogy beérjenek, főleg Anna, aki még mindig töretlenül imádja a bölcsit, Zsuzsi nénit és Csongit (egyik bölcsis társa).

Kedden ovi és bölcsi után 3 kisgyerek (Gini, Eszti és Ákos) jött fel hozzánk. Mondanom sem kell zűrzavar és hangzavar az volt! De irtó jól eljátszottak VITA nélkül. A szobában sem csináltak olyan nagy felfordulást, mint amire számítottam. Aztán a vége felé már kissé bemelegedtek és kitalálták, hogy bújócskáznak. Ákos még nem vett benne részt (1,5 éves), de ő is szaladgált a lakásba ide-oda. Élvezet volt nézni őket, és nem kis feladat volt túl kiabálni őket, hogy mi felnőttek is beszélgethessünk.

Máténak még mindig nagyon tetszik az edzés. Nagyon szeret labdázni, szaladgálni és már most látható, hogy sokat fejlődött. A labdát végig tudja vinni a testén körbe anélkül, hogy leesne, sokszor már sikerül elkapni is. És a legfontosabb, hogy mindig nagyon várja és örömmel jön onnan haza.

Annáék az oviba elkészítették az újabb remekművet ezt szeretném megmutatni nektek.

Az én Nagy fiam

Őszi szünet

Az őszi szünetben alig volt időnk valamire. Mindig jöttünk- mentünk vagy éppen hozzánk jöttek. Jól telt és nagyon gyorsan vége lett. Jó volt, hogy megint itthon voltak mind a ketten, kicsit már hiányzott ez. Azt hittem sok vitánk lesz, de tévedtem. Jól eljátszottak közösen és minden program tetszett nekik. Amit persze nem csodálok, mert mind nekik kedvezett.

Kedden délelőtt a temetőbe sétáltunk ki. Máté lelkesen mesélte Annának, hogy minek vagyunk ott és mit csinálunk. Majd bevásároltunk aztán haza mentünk ebédelni és aludni. alvás után átmentünk a barátnőmékhez és ott játszottak.

Szerdán délelőtt csavarogtunk. elintéztünk ezt-azt, majd ismét megvettük, ami kellett a vacsihoz aztán haza ebédelni és aludni. Aludnia ma csak Annának kellett, mert Máté felmentést kapott, amiért a barátnőm fiai átjöttek 13 órára. A barátnőmnek dolga volt és én vigyáztam a fiúkra. Nem is volt semmi gond, jól eljátszottak. Majd miután Anna is felébred teljes lett a csapat. Egy gyors uzsi után késő estig játszottak és egyre nagyobb rumlit csináltak a szobába.

Csütörtökön a Gini jött át hozzánk az Anyukájával. A 3 gyerkőc játszott királyosat, kutyusosat és még voltak Bob mesterek is. Megszereltek mindent, ami a lakásban megtalálható. Vita nélkül sikerült játszani egész délelőtt. Mi pedig beszélgethettünk egy finom meleg tea mellett. Aztán egyszer csak mikor Anna oda futott hozzám, melegnek éreztem és megmértem a lázát. 38 fokos volt, pedig semmi baja nem volt. Jó kedvű volt és csibész. Nem értettem, mindenesetre beadtam neki egy nurofent. Ebédre is jól evett, pedig csak 37.8-ra ment le. Az orra folydogál (sima átlátszó), de más baja nincs. Remélem nem lesz, beteg a jövő héten mikor indulna a bölcsi. A délutáni alvásból már 39.1 fokos lázzal ébredt. Újabb adag nurofent kapott, majd estére ismét felment 38-ra. Egy kúp segítségével az éjszakát végig aludta. Hajnalba (fél 6) jött át ismét lázasan (38.7), ismét lázcsillapítás. Reggel fél 9-kor ébredt láz nélkül és egész nap nem is volt lázas.

Pénteken mivel láz nélkül ébredt elmerészkedtünk az auchanba vásárolni. Majd itthon voltunk és játszottunk, gyurmáztunk. Az őszi szünet gyorsan elment és hétfőtől ismét bölcsi, ovi.

Hétvége

A hétvégénk nem egészen úgy alakult, ahogy én azt elterveztem, de nem volt rossz. Szombaton Szentendrére szerettem volna menni (mivel a vendégeink lemondták a találkozót) a marcipán múzeumba. Sajnos nem lett belőle semmi, de nem is baj, mert így itthon maradtunk és pihentünk és sokat játszottunk közösen, amit ritkán tehetünk meg.

Vasárnap délután az uncsitesóimhoz mentünk, mert a legkisebb most lett 5 éves! Voltak fincsi sütik (mi sajnos nem vittünk, mert ki voltam dőlve a fáradtságtól és köhögéstől) és finom meleg tea. A 4 gyerek kitűnően eljátszott hol egymással, hol egymás mellett. Mi felnőttek pedig beszélgettünk minden féléről. Késő este indultunk csak haza, mert nagyon jól éreztük magunkat és ritkán sikerül összehoznunk találkozókat. A legközelebbi pl. szerintünk csak majd karácsonykor fog összejönni. Mire haza értünk már csak egy gyors vacsira és pancsira maradt idő. Persze esti mese ma is volt, mert azt nem lehet kihagyni.

Hétfőn Anyukám jött át megnézni az unokákat. Ebédre jó kis pizzát rendeltünk, hogy ma is kímélve legyek. Cserébe én Annával délután elmentem a cukrászdába és vettünk sok-sok sütit. Annyi pénzből, mint amit ott hagytam legalább 4 tepsi sütit süthettem volna, de mindegy ez egy ilyen nap volt. Anyukámék csak este mentek el, de a gyerekek akkor is csak nehezen engedték őt el. Holnaptól pedig itthon vannak mind a ketten, mert az oviba őszi szünet van és akkor már Annát sem viszem be a bölcsibe.

Habos kakaó - Mackó kiállítás

A héten ismét ugyan úgy zajlott minden, mint szokott. Mi felnőttek dolgozunk, a gyerkőcök pedig élvezik az ovi és bölcsi minden pillanatát. Talán csak abban tért el a múl héttől, hogy mások voltak a délutáni programok.

Kedden pl. nálunk voltak a Giniék. Sütöttem finom csokis- diós-lekváros sütit és hozzá tejszínhabos kakaót ittunk. Mennyei volt! Majd a gyerekek elvonultak játszani, mi pedig egy kicsit tudunk beszélgetni, ami már ránk fért.

Szerdán pedig elmentünk Dunakeszire a Giniékkel, mert ott van egy iskola ahol „labdajátékok” címszó alatt edzést tartanak az ovis gyerekeknek. Az egész edzés a labdával való játszadozásról szól és a szaladgálásról. 45 perc után a Máté fáradtan és nagyon szomjasan ült be Gini mellé az autóba. Máténak nem túl jó a sporthoz való érzéke (szerintem) ezért gondoltuk, úgy hogy ez segíthetne rajta. Tetszett neki és azt mondta máskor is szeretne eljönni. Így minden héten hétfőn és szerdán ide fogunk járni.

Pénteken Mackó és méz kiállításra vittem el Annát és Mátét. Megnéztük a rengeteg mackót, ami egy néni több éves gyűjteménye és megnéztük a szépen kidíszített mézeskalácsokat. Majd kedvet kaptak ők is, hogy mézeskalácsot díszítsenek. Választottak maguknak egy- egy figurát és szépen kidíszítették. Anna egy csigát, Máté egy mókust készített.

Fánk és palacsinta

A hétvégénk gyorsan eltelt. Szombaton átjött a húgom (Anna Kerianyu), Gergő tesója (Máté Keriapu), és a barátja az Öcsi. Ettünk finom rakott kelt és sütött a férjem fánkot. A gyerekek sokat játszottak velük, de szigorúan csakis felváltva mindenkivel. Egyszerre 1 felnőttnél több nem volt a szobába. Ki érti ezt??? Vasárnap pedig Anyukámék jöttek át, akkor pedig palacsintasütés volt. Volt házi szilvalekváros, bolti baracklekváros, túrós és a gyereke kedvence kakaós.

Hétfőn újra indul az ovi, bölcsi, de már csak 1 hétig, mert utána egy hét szünet van az oviba és akkor már Annát sem viszem be a bölcsibe. Ez így igazságos!!!