Kórház

Ezen is túl vagyunk. A héten megműtöttek Mátét orrmandulával. Szerencsére minden rendben volt, így 1 éjszaka után haza is mehettünk. Ennek az előzménye az, hogy Máténál megállapítottak az oviba, hogy nem hall jól (30% volt a jobb fülére). Elmentünk a Védő nénihez is és ezt ő is megerősítette. Így felkerestünk egy fül-orr gégészt és megkérdeztük a véleményét. Ő az orrmandula műtétre voksolt. Én pedig nem igazán tudtam, hogy mi legyen, de ha a fiamnak ez a legjobb, hogy a hallása rendbe jöjjön és ezáltal az iskolában is majd jól teljesítsen akkor engednem kellett. Így hétfőn elmentünk megcsináltatni a labort a kórházba. Reggel 6-kor indultunk, hogy 7-re beérjünk, Máté nagyon okosan megértette, hogy most korán, sötétbe, hidegbe kell elindulnunk. Viszonylag hamar végeztünk. A műtét napja csütörtökön volt! Akkor is korán kellett bemennünk, de a műtétet elég sokára végezték el. Szegény Máté már nagyon éhes volt. A műtőből mikor kijött elég sokat nyöszörgött és nehezen tudtam megnyugtatni. Persze odabújtam hozzá, fogtam a kezét, puszilgattam akkor azért nyugodtabb volt, majd elaludt és mikor felébredt, újra önmaga volt. Egy tányér karfiol leves után, már kereste a többi gyerek társaságát. A délután közös játékkal és mese nézéssel telt. Este aztán aludtunk egy nagyot összebújva, másnap délelőtt pedig haza indultunk Annához és Apához akik már nagyon hiányoztak nekünk.