Őszi kép

Drága Annám ezt festette a bölcsibe!

Kalandos szombat

Szombaton délutánelmentünk az Ikeába. Múlthéten kifestettük a konyhát és oda is vettünk egy-két új dolgot, most pedig az előszobát festettük ki és szerettünk volna venni új előszobafalat. Na, teljes előszobafalat nem vettünk, mert drágának találtuk, de vettünk szép tükröt és 2 fogast. Az egyik a gyerkőcöké és alacsonyra szerelte a férjem, a másik pedig a felnőtt fogas. Nagyon szép lett az előszoba. Eddig is szerettünk haza járni, de most még szívesebben lépünk majd be a lakásba! Nos, a kalandunk ott kezdődött, hogy férjem mondta nem jön velünk, mert még befejezni a festést és az ajtókat is lefestené. Máté egész úton azt hajtogatta, hogy ő szeretne bemenni, játszani, míg én vásárolok Annával. Volt is hely, így bejutott. Annával elindultunk összeszedni a kiválasztott dolgokat. 15 perc után megszólalt a hangosbemondó, hogy menjek Mátéért. Persze akkor már a piactéren voltunk ahonnan nincs ki út, csak ha az ember végig megy a kasszáig. Mint az örült szaladtam Annával, hogy mi baj történhetett. Kasszánál ott hagytam a félig bevásárolt holmimat és mentem. A játszóháznál kiderült, hogy nincsen semmi baj, csak Máté inkább velünk jönne, és nem akar játszani. Találtunk egy kisszekrényt ahova lerakhattuk kabátjainkat és pulóverjeinket, mert nem akartam cipelni őket. Beütöttük a „titkos kódot” és már mentünk is visszavásárolni. Majd ettünk egy hot-dogot és mentünk a ruhánkéért. A szekrény többszöri kód beütés után is úgy gondolta, hogy ő bizony nem nyílik ki. Kerestünk egy embert, elmondtam mi a problémánk. Azt mondta hamarosan kinyitja, de mondjam el a szekrény tartalmát. Szerencsére pár pillanat múlva, tényleg a kezünkben voltak a pulóverek és kabátok. Aztán honom alá kaptam a tükröt, kezembe a szatyor és táska és irány a busz, hogy haza vigyen minket.

Névnap

Máténak ma van a névnapja. Sajnos nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Délelőtt elmentem megvenni az ajándékot. Sikerült megvennem azt, amit szeretett volna. Majd elmentem a gyerkőcökért a bölcsibe, oviba. Délután lementünk a játszótérre Esztiékkel. Aztán jött a telefon Apától, hogy sajnos csak későn ér haza, így nem tudjuk közösen felköszönteni a Mátét. Nagyon mérges és szomorú voltam. 6 óra körül elindultunk hazafelé a játszóról, otthon Anna kezébe adtam az ajándékot és mondtam neki, hogy adja oda Máténak. Mikor Máté meglátta mi van a zacsiba nagyon megörült. Egy olyan játékot szeretett volna, amit kalapálni kell (képen látható) és mindenféle jópofa formát, alakot ki lehet hozni belőle. Teljesen a gyermek fantáziájára van bízva, mert sablonok képek nincsenek. Este azzal játszottak, míg én megsütöttem a bundáskenyeret vacsorára.
NAGYON BOLDOG NÉVNAPOT MÁTÉ!

Köszönöm mindenkinek aki ma gondolt a Mátéra!

Máté

Mostanában olyan sok szó eset Annáról, gondoltam írok Mátéról is egy külön bejegyzést! Mátéval az elmúlt időszakban csak egy nagy probléma van, méghozzá az, hogy szemtelen! Ez kinyilvánul abban, hogy ha szólok, hogy most ezt vagy azt meg kellene tenni rögön az a válasz, hogy: „jó, de előbb….” na, ezzel nagyon fel tud húzni. Aztán persze jövök én „szigorúan” és közlöm, hogy majd ha ő kér, valamit én sem fogom megtenni csak, majd ha ezt vagy azt megcsináltam. Ilyenkor jön a nyafogás, hogy ne tegyem, mert ő megígéri, hogy jó lesz. Tegnap pl. már nagyon ki voltam bukva a folytonos vita miatt, mire az esti fürdésnél Máté közölte, „hogy ő most a vízben átváltozott jó gyerekké és pricc pracc (varázsolt) most már mindig jó lesz”. Egy másik eset a vacsoránál történt. Gulyásleves volt két napig a vacsora. Első nap ízlett megette. Második nap közölte, hogy „nem finom, de azért én vagyok a világ legjobb anyukája”. Hát ezek után csúnya lett volna, ha megszidom. Szóval ilyen az én egy szem Mátém. Szófogadatlan, csibész, de mindig tudja, mikor mit kell mondania, hogy azért ne haragudjak rá olyan nagyon. Egyébként egyre többször előfordul az is, hogy magától oda jön és bocsánatot kér, illetve megsimogat, és úgy kér bocsánatot. IMÁDOM ŐT!!!!

II. hét

A héten Anna már ott is aludt szerdán a bölcsibe és nagyon jól ment. Nem keresett és nem hisztizett, hogy ő nem akar aludni. Zsuzsi néni mesélt majd simizte a hátát ő pedig gyönyörűen és rövid idő alatt elaludt. Csütörtöktől már bent is uzsonnázott. A bölcsi nagyon tetszik neki, minden reggel várja, hogy már induljunk, de sajnos azóta hisztisebb lett. Amit én annak tudok, be, hogy estére (kb. 6 órára) már hulla fáradt. Ilyenkor nem nagyon tudunk mit kezdeni vele, mert semmi nem jó. Sokszor a vacsorát is csak turkálja, és alig eszik. Az esti fürdésnél most már minden naposak a viták (közte és Máté közt). A fogmosásnál azért mindig közös az egyetértés, és nagy kacagások vannak. Majd egy rövid mese után szépen elalszik.

Máténak kedden szülői volt az oviba. Sok újdonságot nem tudtunk meg, hisz már „régi” ovisok vagyunk. Viszont megtudtunk egy szuper hírt!!!! A csoportjukba jelenleg van 9 nagycsoportos és 15 középsős. A 9 nagycsoportos helyére pedig Mimi néni és Erzsi néni bevállalja a kicsiket, így Anna jövőre egy csoportba járhat majd Mátéval. Aminek nagyon – nagyon örülők. Egyrészt, mert nem kell 2 felé menni reggel és délután. Másrészt, mert 2 fantasztikusan jó ovo nőről van szó!!! Az idei évben kétszer fognak kirándulni, egyszer még most ősszel aztán majd tavasszal. Minden hónapban jön majd bábszínház az oviba, és lesz almás pite sütés közösen a gyerekekkel.

Vendégségben

Ez a kép egy kicsit régi (2009.06.), de jól látható a kiscsapat! Máté, Balázs, Máté és Anna

Hétvégén vendégségben jártunk mind a két nap. Szombaton a barátnőmékhez mentünk át és ott játszottak egy nagyot a gyerkőcök mi pedig beszélgetünk. Illetve nagy élményben volt része a gyermek csapatnak, mert ezen a napon volt a Fradi – újpest meccs és a barátnőmék ablak előtt vonultak el a rendőrautók, védő ruhába öltözött rendőrök és a szurkolók. Majd este 7-kor elindultunk (ekkor még tartott a meccs) hazafelé, hogy kikerüljük a randalírozó szurkolókat.

Vasárnap délelőtt itthon voltunk, délután pedig ismét vendégségbe mentünk! Előtte még beugrottunk az Ikeába venni 1-2 ajándékot. Megtartottunk 4 születésnapot és 3 névnapot, ami szeptemberben van /volt / lesz! Szuper volt. A 4 gyerek jól eljátszott hol egymással, de többnyire inkább csak egymás mellett. Mi felnőttek beszélgettünk és örültünk, hogy végre találkozik a család, hisz egész nyáron erre csak 1x került sor. Pedig mindig nagyon jól sikerülnek. Ilyen családi eseményeken ott vannak a Nagymamámék, az Anyukám, a Nagybátyám a feleségével és a két gyerekével és mi 4-en. Néha a húgom is csatlakozik, ha éppen nincs más dolga. Volt fincsi gyros, minden féle zöldséggel, fasírt, vargabéles, pogácsa és isteni finom csokis süti. Annyira jól éreztük magunkat, hogy észre sem vettük az időt és csak este 8-ra értünk haza. A vacsi minden képen lemaradt volna, mert mindenki degeszre ette magát, de a fürdés is elmarat most. Egy rövid mese után már aludtak is a gyerekek.

Jó tanács

Máté nap, mint nap valami jó tanáccsal látja el Annát, mielőtt elindulnánk az oviba és bölcsibe. A pénteki volt a legaranyosabb:
- Anna, Anya mondta, hogy ma tökfőzelék lesz nálatok az ebéd.
Tudom, hogy nem szereted, de a húst edd le a tetejéről, hogy ne maradj éhes.
- Jó, Máté
- Ha akarsz, kérhetsz hozzá kenyeret is.
- Oké
Minden nap megkérdezte tőle mi volt az ebéd és, hogy mit játszott. Anna válasza mindenre „nem tom”.

Ötödik nap

A pénteki nap is szuper volt. Reggel 8-ra mentünk Annával. (Mátét Apa vitte oviba) Megvártam a reggelit majd mikor elkezdett játszani, mondta Zsuzsi néni, hogy köszönjek el és mehetek a dolgomra. Annával szépen megbeszéltem, hogy én most elmegyek a dr. bácsihoz a kezemmel és ebéd után jövök érte. Kaptam egy nagy ölelést, 2 puszit és már ment is játszani. A dr. azt mondta minden oké a kezemmel. Még beugrottam a közértbe és a DM- be aztán siettem vissza a bölcsibe. Fél 11-kor már ott is voltam (azt mondták amint tudok, menjek vissza, ha bármi baj lenne, be tudjak menni egyből Annához) és Zsuzsi néni csupa csupa jó hírrel fogadott. Anna ügyesen eljátszik a többiekkel, szól, ha pisilnie kell, elmentek egy másik szobába gyurmázni, ott is ügyesen tevékenykedett. Azt mondta nagyon okos és értelmes kislány! Én pedig nagyon büszke voltam (vagyok) rá! Ebéd után kijött hozzám nagyon örültünk egymásnak, majd haza ballagtunk aludni. Délután elmentünk Mátéért az oviba aztán otthon gyurmáztak, míg én pogácsát sütöttem a borongós, esős délutánon.

Harmadik - negyedik nap

Szerdán nagy napnak néztünk elébe, hiszen ma már ott is ebédeltünk a bölcsibe. Nagy izgalommal indultunk útnak reggel. Máté bevittük az oviba, aki végre elkezdhette, mert meggyógyult. Majd átmentünk a bölcsibe ahol Zsuzsi néni már várt minket. Délelőtt a rossz idő miatt bent szaladgálhattak, motorozhattak a gyerkőcök. Anna is nagyon élvezte! Majd a teremben folytatódott a játék aztán pedig következett az ebéd. Anna ügyesen megfogta a kanalat és belapátolta az egészet. Aztán búcsút vettünk és elindultunk haza aludni.
Csütörtökön már ott is hagytam és semmi sírás nem volt. Adtunk egymásnak puszit, megszeretgettük egymást aztán eljöttem. De még ott voltam a bölcsi területén, ha bármi baj lenne, gyorsan tudjak menni. De szerencsére nem kellett, mert Anna nagyon jól el van Zsuzsi nénivel. Egyedül szépen megebédelt és utána mentem be a terembe. Nagyon örült nekem és elmesélte, hogy ebédelt és a Zsuzsi néni megfésülte őt.

Mátéval minden rendben volt az oviba, bár már első nap megszidták, mert kiabál, sikongat. Mi lesz ezután????? Remélem hamar visszarázódik és ismét ügyes nagy ovis lesz!

Második nap

Szerencsére a mai napunk is jól alakult! Anna nagyon jól érezte magát a bölcsibe és még az udvarra is kijutottunk, mert szépen kisütött a napocska. Az udvaron már játszott más gyerekekkel is és a végén már nem is engem hívott, ha pisilnie kellett, hanem Zsuzsi nénit. Mikor aztán eljött a 11 óra és búcsúzni kellett akkor picit sírt, hogy ő még szeretne itt játszani és maradna még a Zsuzsi nénivel. Aztán hamar megbeszéltük, hogy holnap i s jövünk és akkor már ebédelni is fogunk olyan sokáig maradunk majd. Aztán Esztiékhez mentünk, otthagytam, mert Mátéval mentem a kórházba és ő gyönyörűen megebédelt és elaludt.

Máté ez idő alatt ismét Eszti szüleinek a társaságát élvezte és csavargott egyet a Gáborral (apuka) az Elektroworld-be. Majd elmentem vele a kórházba ahol megvizsgálták és azt mondták minden oké, de biztosat csak a vizelet minta után tudnak mondani. Várnunk kellett 1 órát rá, így addig elmentünk és megebédeltünk kettesbe! Nagyon jó volt kicsit kettesbe lenni vele. Majd visszamentünk és mondták, hogy a vizelet is jó, így holnap mehet oviba! Aztán elmentünk Esztiért az oviba és délután ott maradtunk játszani.

Gyermekeimre nagyon büszke vagyok! Ebbe a 2 napba megmutatták milyen nagyok és, hogy milyen okosak és ügyesek. Szófogadóak voltak Esztiéknél csupa jót mondtak róluk. Annának eddig szépen alakul a bölcsi. Azt hiszem még sem volt hiába ez a pár év, amit a nevelésükkel töltöttem (mert néha sajnos hiába valónak éreztem, ha volt 1-1 rosszabb napjuk).

Első nap

Hétfőn reggel indultam Annával a bölcsibe. Félelemmel fogott el a nap, hogy Anna már ilyen nagy, hogy közösségbe indul, ahol ott fogom majd idővel hagyni „egyedül”. Nagyon nehezen hoztam meg ezt a döntést, de sajnos meg kellett. Remélem jó lesz neki és nem fog rám haragudni érte soha. Bőven elég az, hogy én nem vagyok magammal megbékélve és fáj ez a döntés. Egyébként szereti a társaságot és jól el van a gyerekekkel, nem féltem őt, sokkal inkább magamat. Mátéra egy barátunk vigyáz, majd míg mi bölcsibe vagyunk. Ma 9-10-ig voltunk a bölcsibe és Anna nagyon jól feltalálta magát. Egész idő alatt játszott és nem is jött oda hozzám, csak ha elkészítette a finom teát vagy megmutatott 1-1 állatkát. Zsuzsi néni (a gondozó néni) is azt mondta nagyon jól telt az első nap és szerinte ügyesen vette Anna az akadályt. Holnap már 2 órát leszünk ott, szerdán ott ebédelünk. Csütörtökön és pénteken pedig ott hagyom és csak ebéd után megyek érte. Remélem minden simán fog menni és akkor az én lelkem is megnyugszik egy kissé.

Mátéval kedden megyek vissza a kórházba (bölcsi után) és remélem ismét minden eredménye jó lesz és mehet szerdától az oviba ahol a régi óvó néni (Mimi néni) mellett egy újóvó néni várja majd (Erzsi néni).